| Manapság egyre kevesebb olyan játékos akad, mint Raúl, aki ifjúsági kora óta a Real Madridban játszik. A neve annyira összekapcsolódik a klubéval, hogy már azt is meglepő elképzelni, hogy a vidéki San Cristobal de Los Angeles csapatából tizenhárom évesen a fővárosba igazolva a focit nem a Realban, hanem halálos ellenségénél, az Atletico Madridnál folytatta. Végül azért került át a vetélytársakhoz, mert az Atletico rovott múltú és jelenű elnöke, Jesus Gil y Gil egy húzással megszüntette az ifjúsági csapatokat.
Azonnal befutott
Ekkor ismerte meg a nagyközönség a csodagyereket. Raúl a Real C-csapatában kezdte meg az 1994/95-ös idényt és az első hét meccsen tizenhárom gólt rúgott. Valdano edző azonnal kiemelte és behívta a nagycsapat keretébe. Ebben a csonka szezonban első nekifutásra huszonnyolcszor lépett pályára a nagyokkal és kilencszer be is talált, alkalmanként kiszorítva a csapatból a legendás Emilio Butraguenót.
Blamázs Franciaországban
Annak ellenére, hogy az 1998-as franciaországi foci-vb idejére Raúl már elismerten a világ legprímább csatárai, az Aranylabda esélyesei közé tartozott, a tornán igazán szomorúan szerepelt: egyszer játszott végig kilencven percet és összesen egy gólt lőtt.
A 2000-es Európa-bajnokság biztosan a rossz emlékei közé tartozik majd: a későbbi győztes franciák elleni negyeddöntőben az utolsó percben büntetőhöz jutott csapata, de Raúl elhibázta a lehetőséget és ezzel csapata ismét csak a torna egyik titkos esélyeseként fejezte be.
Sok pénz, jó esélyek
A Real a jelek szerint örök időkre magához kötötte a csodacsatárt. Szerződése szerint 43,6 milliárd forintnyi peseta (azaz euró) fejében lehetne elvinni. Havi apanázsa 114 millió forintnak felel meg, ezzel a világ egyik legjobban kereső focistája.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
